Tengerpartjaink veszélyben, még ha a klímacélokat elérjük is, figyelmeztetnek a tudósok

A tudósok figyelmeztetése szerint a világ a következő évszázadokban akár több méterrel is megemelkedő tengerszinttel nézhet szembe, még akkor is, ha sikerülne a globális felmelegedés 1,5 °C-ra korlátozása. Közel 200 ország már elkötelezte magát amellett, hogy megpróbálja ezt a célt elérni, de a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez nem jelent „biztonságos” megoldást a tengerparti lakosság számára. A kutatás során a tudósok a legfrissebb tanulmányokat vizsgálták meg, amelyek az jégsapkák változásait és a múltbeli változásaikat elemezték. A kutatók kiemelik, hogy minden egyes tizedfoknyi felmelegedés elkerülése jelentősen csökkenti a kockázatokat.

A jelenlegi globális tendencia alapján a Föld a 21. század végére majdnem 3 °C-ra melegszik fel a 19. század végéhez képest, amikor az emberiség elkezdte nagymértékben égetni a fosszilis tüzelőanyagokat. Ez a becslés a jelenlegi kormányzati politikákra alapozva készült, amelyek célja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése. A kutatók azonban figyelmeztetnek, hogy még a 1,5 °C-ra való korlátozás is folyamatos jégolvadást eredményezne Grönlandon és Antarktiszon, mivel a hőmérsékletváltozások hatása évszázadokat vehet igénybe, hogy teljes mértékben érvényesüljön a hatalmas jégtömegeken.

Chris Stokes, a durhami egyetem glaciológusa és a kutatás vezető szerzője hangsúlyozta, hogy a 1,5 °C-ra való korlátozás jelentős eredmény lenne, és ezt mindenképpen célként kell kitűzni, de semmiképpen sem fogja megállítani a tengerszint emelkedését és a jégsapkák olvadását. A 2015-ös párizsi klímaegyezmény keretében a világ országai egyetértettek abban, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést „jól alatt” 2 °C-ra, lehetőleg pedig 1,5 °C-ra korlátozzák. Ezt azonban sokan túlzottan leegyszerűsítették, és „biztonságosnak” tekintették, amit a glaciológusok már évek óta figyelmeztetnek, hogy nem helyes.

A legújabb tanulmány, amely a Communications Earth and Environment folyóiratban jelent meg, három fő bizonyítékot von össze, hogy alátámassza ezt az állítást. Először is, a Föld távoli múltjának feljegyzései jelentős olvadást sugallnak – a tengerek szintje több méterrel magasabb volt a jelenlegihez képest – olyan hasonlóan meleg időszakokban, mint például 125 000 évvel ezelőtt. Másodszor, a legutóbbi időszakokban végzett megfigyelések már most is egyre gyorsuló olvadási ütemet mutatnak, bár ez évről évre változik. Jonathan Bamber, a Bristol Glaciology Centre igazgatója elmondta, hogy „meglehetősen drámai események zajlanak mind Nyugat-Antarktiszon, mind Grönlandon”. Jelenleg Kelet-Antarktisz viszonylag stabilnak tűnik.

Végül a tudósok számítógépes modellek segítségével szimulálják, hogyan reagálhatnak a jégsapkák a jövőbeli klímaváltozásokra. Az általuk vázolt kép nem kedvező. Stokes professzor szerint „nagyon, nagyon kevés modell mutatja azt, hogy a tengerszint-emelkedés lassulna, ha a felmelegedés stabilizálódik 1,5 °C-nál, és biztosan nem mutatják, hogy megállna”. A legnagyobb aggodalom az, hogy az olvadás felgyorsulhat a „küszöbértékek” túllépése miatt, amelyeket az ember által okozott felmelegedés idéz elő.

A tanulmány szerint körülbelül 230 millió ember él jelenleg egy méteren belül a legmagasabb árapályvonalaktól. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a „biztonságos” felmelegedési határ meghatározása rendkívül nehéz, mivel egyes populációk sebezhetőbbek, mint mások. Ha a tengerszint-emelkedés eléri az évi egy centimétert vagy annál többet a század végére, az már a gazdag országok alkalmazkodási képességeit is megterhelheti. Bamber professor szerint, ha elérjük ezt a szintet, akkor rendkívül nehézzé válik bármilyen alkalmazkodási stratégia kidolgozása, és olyan mértékű földmigrációval szembesülhetünk, amit a modern civilizáció során még soha nem tapasztaltunk.

Azonban a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez a sötét kép nem indokolja a küzdelem feladását. A felmelegedés gyorsulása esetén a jégveszteség és a tengerszint emelkedése is jelentősen megnő. „Minden egyes tizedfok igazán számít a jégsapkák szempontjából” – mondta Stokes professzor. A klímaváltozás elleni harc tehát továbbra is létfontosságú, hiszen a jövő generációinak biztonsága múlik rajta.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cj93e40znl3o