
Ezek a nők megbuktattak egy elnököt, most mégis láthatatlannak érzik magukat
An Byunghui éppen egy videójáték közepén tartózkodott 2022. december 3-án, amikor értesült arról, hogy a dél-koreai elnök kijárási tilalmat hirdetett. Először nem tudta elhinni, hogy ez megtörténhet, de a közösségi média robbanásszerű reakciói hamar megerősítették a hírt. Yoon Suk Yeol, a korábbi elnök váratlan bejelentései és az azt követő események, mint például a katonák betörése a Nemzeti Gyűlés ablakain, valamint a képviselők falra mászása, hogy elérjék a szavazást, mind hozzájárultak ahhoz, hogy az emberek az utcákra vonuljanak. Az események gyorsan felerősítették a tiltakozások hullámát, különösen fiatal nők körében, akik közül Byunghui is részt vett a demonstrációkon, több száz kilométert utazva Daegu-ból Szöulba.
A fiatal nők nem csupán Yoon döntése miatt vonultak utcára, hanem hogy kifejezzék dühüket és aggodalmukat egy olyan elnök iránt, aki azt állította, hogy Dél-Korea mentes a szexizmustól, miközben a társadalomban a diszkrimináció és az erőszak jelei egyre nyilvánvalóbbá váltak. A tiltakozások folytatódtak, és négy hónapos feszültség után Yoon végül impeachment alá került. Azonban, ahogy közeledett a következő elnökválasztás 2023. június 3-án, Byunghui és társai úgy érezték, hogy ismét láthatatlanná váltak. A két fő jelölt, akik a választásokra pályáznak, túlnyomórészt hallgattak a nők egyenjogúságáról, amely téma Yoon hatalomra jutásához is hozzájárult, miután ígéretet tett arra, hogy megvédi azokat a férfiakat, akik úgy érzik, hogy háttérbe szorultak egy feminista világban. Ráadásul egy harmadik jelölt, aki népszerű a fiatal férfiak körében anti-feminista nézeteivel, szintén a hírek középpontjába került.
A 24 éves egyetemista Byunghui megosztotta érzéseit: „Annyian éreztük, hogy a világ jobbá tételén dolgozunk, amikor részt vettünk a [Yoon-ellenes] megmozdulásokon. De most azon tűnődöm, hogy valóban javult-e bármi is… Nem tudom lerázni azt az érzést, hogy próbálják eltüntetni a nők hangját.” A decemberi tiltakozások alatt a hideg időjárás ellenére tízezrek gyűltek össze, fiatal nők főként, akik reményteljes K-pop dalokat énekeltek, miközben követelték Yoon távozását. Byunghui emlékszik, hogy a Girls’ Generation „Into the World” című dalát énekelték, amely a női tiltakozások himnuszává vált. A dal szövegei, amelyek a világ megváltoztatásáról és az új álmok kereséséről szólnak, mélyen megérintették a résztvevőket.
A helyi híroldal, a Chosun Daily kutatása szerint a tüntetők körülbelül egyharmada volt huszonéves vagy harmincas éveikben járó nő. A BBC Korean elemzése rávilágított, hogy a decemberi tüntetésen a nők a legnagyobb demográfiai csoportot képviselték, ahol 200 000 résztvevőből majdnem 18% fiatal nő volt. E tüntetések nemcsak Dél-Koreában, hanem világszerte is egyre inkább felhívták a figyelmet a nőket érintő diszkriminációra, szexuális zaklatásra és erőszakra, amelyek régóta jelen vannak a társadalomban, miközben a nemek közötti bérszakadék a legszélesebb a gazdag országok között.
A születési arányok csökkenése Dél-Koreában is növelte a fiatal nőkre nehezedő nyomást, hogy házasodjanak és gyermeket vállaljanak. Politikai vezetők gyakran ösztönözték őket arra, hogy játsszanak szerepet a patriarchális társadalomban. „Azt éreztem, hogy minden felgyülemlett frusztrációm egyszerre tör felszínre” – mondta a 23 éves Kim Saeyeon. Az őszintesége és a tiltakozásokra való részvételük motivációja sok fiatal nő számára közös volt: a társadalmi igazságtalanságok kifejezése, az elnyomott hangok felszínre hozása.
A tiltakozások során a férfiak és nők közötti feszültség is felerősödött. Míg sok fiatal férfi Yoon támogatására állt, a nők a diszkriminációval szembeni harcukat folytatták. Yoon kifejezetten anti-feminista politikát folytatott, amelynek eredményeként a kormányzati osztályok, melyek nevükben a „nők” kifejezést használták, jelentősen csökkentek vagy teljesen eltűntek. Az elnöki kampány során Yoon ígéretet tett arra, hogy megszünteti a Nők és Családügyi Minisztériumot, mondván, hogy az túlságosan a nők jogaira összpontosít.
A közelgő választásokra készülve a fiatal nők csalódottak azzal kapcsolatban, hogy a politikai diskurzusban a nőkkel kapcsolatos kérdések szinte teljesen háttérbe szorultak. Az elnöki jelöltek közül senki sem tűnik elég elkötelezettnek a nők problémáinak megoldására, ami tovább növeli a fiatal nők aggodalmát, hogy hangjuk nem hallatszik. Byunghui és társai úgy érzik, hogy a politikai tér ismét elérhetetlenné válik számukra, ami csak fokozza a társadalmi igazságtalanságokkal szembeni harcot. A fiatal nők remélik, hogy a jövő politikájában végre helyet kapnak, és hogy a világ, amiben élnek, valóban megváltozhat.

