Holdpor érkezett Kínából az Egyesült Királyságba, még ritkább a aranynál

Az Egyesült Királyságba érkezett a Holdról hozott első kőzetminták egy csoportja, több mint 50 év után, melyeket Kínától kaptak kölcsön. A kis mennyiségű holdi por, amely most egy magasan védett létesítmény biztonsági széfjében található Milton Keynesben, különleges jelentőséggel bír a tudományos közösség számára. Prof. Mahesh Anand, az Egyesült Királyság egyetlen tudósa, aki megkapta ezt az rendkívül ritka anyagot, a mintákat „több mint aranypor”-nak nevezi. „Senki a világon nem férhetett hozzá Kína mintáihoz, így ez óriási megtiszteltetés és hatalmas kiváltság” – mondja.

A professzor csapata reméli, hogy a por finomra őrlésével és lézeres kezelésével alapvető kérdésekre találhatnak választ a Hold keletkezésével és a Föld korai éveivel kapcsolatban. A por szemcséiben olyan bizonyítékok rejlenek, amelyek alátámaszthatják azt a tudósok által felállított elméletet, miszerint a Hold a Föld és egy Mars méretű bolygó ütközésekor keletkezett, körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt. Kína a Chang’e 5 űrmissziója keretében gyűjtötte be ezeket a kőzeteket 2020-ban, amikor a Hold egy vulkáni területére, a Mons Rümker néven ismert helyre szállt le. Egy robotkar fúrta ki a talajt, hogy összegyűjtse a 2 kilogrammnyi anyagot, amely egy kapszulában tért vissza a Földre, és belső Mongóliában landolt. Ez volt az első sikeres holdi mintavétel a Szovjetunió 1976-os küldetése óta, és Kínát a legújabb űrverseny élvonalába emelte.

A hosszú távú globális együttműködés hagyományának folytatásaként Kína először engedett hozzáférést hét nemzetközi kutatónak a mintákhoz, lehetővé téve számukra új felfedezések végrehajtását. A professzor a múlt héten Pekingben egy elegáns ceremónián vette át a kis ampullákat, ahol találkozott orosz, japán, pakisztáni és európai kollégákkal. „Olyan volt, mintha egy párhuzamos univerzumban lennénk – Kína messze előttünk jár az űrprogramokba való befektetés terén” – mondja. A professzor a lehető legbiztonságosabb helyen, a kézipoggyászában vitte vissza a mintákat az Egyesült Királyságba.

A Milton Keynes-i Open University laboratóriumában belépve ragadós szőnyegekre lépünk, hogy megtisztítsuk a cipőinket, és felhúzzuk a műanyag kesztyűket, köpenyeket, hajhálót és kapucnikat. A magas biztonsági szobának makulátlannak kell lennie, hogy megakadályozza a szennyeződést. Ha a földi anyag keveredik ezekkel a földön kívüli részecskékkel, az véglegesen tönkreteheti a professzor csapatának elemzését. A professzor egy széfhez guggol, kinyitja, és óvatosan előhúz egy ziplock tasakot, amely három, a nyakláncokat tartalmazó doboznyi tartályt rejt. Mindegyikben egy átlátszó ampulla található, amelynek alján sötét szürke por található – ez a holdpor. Első pillantásra nem tűnik túl lenyűgözőnek, de elképzelni is hihetetlen, hogy milyen kozmikus utat járt be. Prof. Anand hangsúlyozza, hogy a rendelkezésükre álló 60 mg por elegendő lesz, hogy éveken át tartó kutatásokra elegendő anyagot biztosítson.

A laborban, ahol a holdporral fognak dolgozni, Kay Knight technikus lesz az első, aki valójában foglalkozik a szemcsékkel, amikor az ampullákat kinyitják. „Hihetetlenül izgatott vagyok” – mondja, miután megmutatta, hogyan vág meteorokat gyémántpengével. „De ideges is vagyok – nem sok minta áll rendelkezésre, és nem igazán lehet könnyen többet szerezni. Nagy tétekről van szó” – teszi hozzá. A minták előkészítése után két különböző laboratóriumba kerülnek. Az egyikben egy gépet látunk, amelynek összetett cső- és szeleprendszere van. Sasha Verchovsky technikus az 1990-es évek eleje óta építi ezt a gépet, amely lehetővé teszi a por szemcsék 1400 Celsius-fokra való felmelegítését, segítve ezzel a szén, nitrogén és nemesgázok kiemelését.

A csapatnak egy éve van arra, hogy befejezze a kutatását. A kutatás végén a válaszok keresése valószínűleg a minták megsemmisítéséhez vezet, de Kína azóta is továbbfejlesztette a programját, hiszen a Chang’e 6 2024-es indítása során a Hold túlsó oldaláról is hoztak vissza mintákat. Ez a hely mélyen titokzatos, és lehet, hogy hosszú ideig csendben lévő vulkáni lávafolyások nyomait rejti. Prof. Anand reméli, hogy ez a kezdet egy hosszú távú együttműködésnek Kína és a nemzetközi tudósok között. „Sokan közülünk a Apollo-missziók által hozott mintákon dolgozva építettük fel karrierünket, és szerintem fantasztikus hagyományt követni” – mondja. „Remélem, hogy más országok is követik a példát.”

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c4g3krykxypo