Veszélyben a mesés görög sziget: egy vulkánkitörés fenyegetése
Santorini, a gyönyörű görög sziget, amely a világ egyik legismertebb turisztikai célpontja, nemcsak a festői fehér falvaknak és a gyönyörű naplementéknek köszönheti hírnevét, hanem a földtani aktivitásának is. A sziget csipkézett sziklafalain, amelyek a tengerbe nyúlnak, egy hatalmas vulkáni kráter található, amely egy óriási ősi kitörés eredménye. A közelmúltban a tudósok egy brit kutatóhajón, a Discovery-n folytattak kutatásokat, hogy feltárják, milyen veszélyes lehet a következő vulkáni kitörés. A kutatócsoportot Prof. Isobel Yeo vezeti, aki a brit Nemzeti Óceánográfiai Központ vulkáni szakértője.
A sziget 11,000 fős lakosságának közel fele menekült el biztonságba, amikor februárban sorozatos földrengések rázkódtatták meg Santoriniját. Ezek az események éles emlékeztetőt adtak arról, hogy a csodás fehér falvak alatt, amelyek tele vannak gyros éttermekkel, AirBnB bérleményekkel és gazdag vulkáni talajon termő szőlőültetvényekkel, két tektonikus lemez dörzsölődik egymáshoz. A kutatás célja, hogy jobban megértsék, milyen típusú szeizmikus aktivitás jelezheti egy vulkáni kitörés közeledtét. Az utolsó jelentős kitörés 1950-ben történt, de 2012-ben már tapasztaltak egy „nyugtalansági időszakot”, amikor a magma a vulkán kamráiba áramlott.
A szigeten végzett kutatások során a tudósok megpróbálják kideríteni, hogy az alattuk található 300 méter mélyen lévő forró gázkibocsátó nyílások milyen hatással vannak a vulkánok aktivitására. Isobel hangsúlyozza, hogy a víz és a magma keveredése megváltoztathatja a vulkánok robbanékonyságát. „A víz és a magma találkozása potenciálisan hatalmas, destruktív kitöréseket idézhet elő” – mondja. Az expedíció során különböző adatgyűjtéseket végeznek, amelyek információkat nyújtanak a helyi hatóságoknak a vulkánok aktivitásáról és a lehetséges veszélyforrásokról.
A kutatás nemcsak tudományos, hanem társadalmi szempontból is fontos. Prof. Paraskevi Nomikou, a görög kormány sürgősségi csoportjának tagja, aki szintén Santoriniról származik, kiemeli, hogy a helyi lakosság számára létfontosságú, hogy tudják, mennyire aktívak a vulkánok. Az adatok segítenek abban, hogy meg lehessen határozni azokat a területeket, amelyek vulkáni kitörés esetén megközelíthetetlenek lesznek. Ez különösen fontos a turizmus szempontjából, hiszen Santorini gazdasága nagyban függ a látogatóktól.
A kutatás során a tudósok olyan geológiai környezetben dolgoznak, amely eltér a megszokottól. Az alábbi nyílásokban végzett munka során különböző kőzetmintákat gyűjtenek, amelyek a vulkán belsejében lévő anyagok és a hőmérséklet történelmét mesélik el. A kutatás során a tudósok 3D-s térképet készítenek, amely megmutatja, hogyan kapcsolódik a hidrotermális rendszer a vulkán magma kamrájához. Isobel és Paraskevi folyamatosan elméleteket cserélnek, hogy megértsék a folyadékok mozgását és a vulkáni aktivitás okait.
A sziget lakói, mint például a fotós Eva Rendl, aki a közelmúltban tapasztalta a földrengések hatásait, elmondják, hogy a tudományos információk hiánya miatt sokan elbizonytalanodtak. Eva szerint a pontosabb tudományos adatok segíthetnének megnyugtatni a látogatókat, akik attól tartanak, hogy a vulkáni aktivitás veszélyt jelenthet a számukra.
Azonban Santorini továbbra is álom úti cél marad, és a turisták, akik a vulkán közelsége miatt érkeznek, nem tántorodnak el a természeti kockázatoktól. A sziget szépsége és különlegessége továbbra is vonzza az embereket, akik nemcsak a táj szépségét, hanem a helyi kultúrát is szeretnék felfedezni. A kutatás eredményei pedig hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a helyiek és a látogatók egyaránt biztonságosabban élhessenek és tapasztalhassák meg Santorini csodáit.
Ezeket is érdemes megnézni
Hogyan kezdjünk jógázni otthon lépésről lépésre?
Tippek és trükkök a száj szélén lévő sebek kezelésére
