
A brit adófizetők már nem tulajdonolják a NatWestet – 17 év után mennyire biztonságosak a bankok?
A brit pénzügyminisztérium bejelentette, hogy értékesítette utolsó részvényeit a NatWest Groupban, ezzel a bank teljes mértékben magánkézbe került. Ez a lépés szimbolikus véget jelent egy drámai időszaknak a brit banki történelemben, amely közel két évtizeddel ezelőtt kezdődött, amikor a bankot a 2008-as pénzügyi válság során az adófizetők pénzéből mentették meg. Az események 2008. október 13-án, hajnali egy órakor kezdődtek, amikor Alistair Darling pénzügyminiszter lefeküdt aludni, miközben a hivatalnokok egy csapata a legnagyobb állami beavatkozás részleteit véglegesítette a magánszektorban a második világháború óta. Másnap bejelentette a mentőcsomag első részletét, amely több mint 45 milliárd fontjába került az adófizetőknek, ami a mai pénzben körülbelül 73 milliárd fontot jelent. A kormány ennek keretében 84%-os részesedést vásárolt a Royal Bank of Scotlandban (RBS), amely ma a NatWest Group része.
A válság idején az RBS mérlegfőösszege (azaz a kiemelt kölcsönök) nagyobb volt, mint az Egyesült Királyság teljes gazdasága, és a bank összeomlása olyan következményekkel járt volna, amelyek súlyosan megrázkódtatták volna az országot. Felmerül a kérdés, hogy miért tartott 17 évig, amíg a pénzügyminisztérium eladta az utolsó részesedését. A válság óta új kockázatok is megjelentek, például a kiber támadások fenyegetése, ami arra utal, hogy az Egyesült Királyság bankjai mennyire sebezhetőek ma. Továbbá, vajon a bankok még mindig „túl nagyok ahhoz, hogy megbukjanak”, ahogy azt 2008-ban széles körben állították? Egy újabb pénzügyi válság esetén ismét szükség lenne az adófizetők beavatkozására?
A NatWest Group elnöke, Rick Haythornthwaite a BBC-nek nyilatkozva kifejtette, hogy a bank és dolgozói hálásak a 2008-as beavatkozásért. „A fő üzenet az adófizetők felé a mély hála” – mondta. „Ők mentették meg ezt a bankot, megvédték a milliónyi vállalkozást, lakástulajdonost és megtakarítót.” Azóta sok minden megváltozott: eltűntek az 1,5 trillió fontnyi kiemelt kölcsönök, a munkahelyek száma jelentősen csökkent, és körülbelül 10 milliárd font adófizetői pénz soha nem térül meg. Míg a kormány által költött összeg rossz befektetésnek tűnhet, Shriti Vadera bárónő, a Prudential vagyonkezelő elnöke hangsúlyozta, hogy ez nem befektetés, hanem mentés volt. „Az RBS államosítása nem éppen önkéntes befektetés volt” – mondta. „A lényeg az volt, hogy felmérjük az RBS és más bankok hatását a gazdaságra, és különösen, hogy képesek-e működni – kölcsönöket nyújtani, készpénzt biztosítani az ATM-ekben.”
A banki összeomlás következményei súlyosak lettek volna. Gordon Brown miniszterelnök még arról is beszélt, hogy katonákat kell az utcákra küldeni. A 2008-as események során a bankszektor válsága globális szinten is éreztette hatását. Az Egyesült Államokban a Bear Stearns bankot elnyelte a JP Morgan, míg a Fannie Mae és Freddie Mac vállalatokat államosították. Az Egyesült Királyságban az RBS volt a legfontosabb intézmény, hiszen a brit bankrendszer jelentős részesedését képviselte.
A válság után az RBS több ezer vállalkozást sújtott, amelyek panaszkodtak, hogy a bank által kijelölt tanácsadók tönkreteszik őket, és kényszerítik őket a csődbe vagy az üzleteik eladására. Az RBS a banki felelőtlenség, a gőg, a kapzsiság és a kegyetlenség szimbólumává vált. Az állam által 10 milliárd font veszteséggel eladott részvények ügyében sokan úgy vélik, hogy a kormány késlekedése rontotta a magánszektor hajlandóságát a visszavásárlásra, hiszen a részvények értéke alacsonyan maradt. Haythornthwaite, aki tavaly áprilisban vette át a NatWest Group elnöki posztját, a részvények eladását szimbolikus pillanatnak nevezte a bank és az ország jövőjét illetően.
Bár a pénzügyi válság során tapasztaltak tanulságai segítettek abban, hogy a bankok ma már rugalmasabbak legyenek, új kockázatok is megjelentek, mint például a kiber támadások. Andrew Bailey, az Angol Nemzeti Bank kormányzója szerint a jövőben a bankok kisebb valószínűséggel kerülnek újabb állami mentő csomag alá. Jelenleg már léteznek alternatív módszerek a csőd szélén álló bankok megmentésére, amelyek között szerepel az eszközök vásárlása és sürgősségi készpénz biztosítása. Az újabb pénzügyi válságok elkerülése érdekében a bankokat szigorúbb stresszteszteknek vetik alá, hogy felkészüljenek a potenciális terhek kezelésére.
A bankok továbbra is kulcsszerepet játszanak a gazdaság működésében, és a jövőbeli kihívások, mint például a digitális banki szolgáltatások terjedése és a technológiai kockázatok, folyamatos figyelmet igényelnek. A bankok nem csupán önálló vállalkozások, hanem a gazdaság vérkeringését biztosító rendszerek, amelyek elengedhetetlenek a hitelezés, a bérek kifizetése és a megtakarítások kezelésében. A jövőbeli válságok elkerülése érdekében elengedhetetlen, hogy a bankok folyamatosan alkalmazkodjanak a megváltozott körülményekhez és a felmerülő kockázatokhoz.

