A Wikipédia jogi úton támadja meg a hibás online biztonsági szabályokat

A Wikipédia, a világ egyik legismertebb online enciklopédiája, jogi lépéseket tesz a legújabb Online Safety Act (Online Biztonsági Törvény) szabályozásaival szemben, amelyeket veszélyesnek tart a szabadon dolgozó önkéntes szerkesztőik biztonságára nézve. A Wikimedia Alapítvány, amely a Wikipédiát támogatja, bírósági felülvizsgálatot kér a törvény azon szabályai ellen, amelyek a legszigorúbb kötelezettségeket róják a weboldalakra. Phil Bradley-Schmieg, a jogi képviselőjük elmondta, hogy sajnálatos, hogy a Wikipédiának most meg kell védenie önkéntesei magánéletét és biztonságát a hibás jogszabályoktól.

A brit kormány, reagálva a Wikipédia bejelentésére, megerősítette, hogy elkötelezett a törvény végrehajtása mellett, de nem kívánt nyilatkozni a folyamatban lévő jogi eljárásokról. Szakértők szerint ez lehet az első bírósági felülvizsgálat, amelyet az új online biztonsági törvény ellen indítottak, habár ennek csak egy szűk része van terítéken. Az Online Safety Act hatalmas terjedelmű és rendkívül bonyolult, ezért a közeljövőben várhatóan további kihívások is érkeznek, amelyek a törvény emberi jogokra gyakorolt hatásait feszegetik.

A jogszabály arra kötelezi a szabályozó hatóságot, az Ofcomot, hogy a weboldalakat számos tényező, például a felhasználók száma és a kínált funkciók alapján kategorizálja. Azok a platformok, amelyeket „1. kategóriába” sorolnak, a legszigorúbb kötelezettségekkel szembesülnek a felhasználók biztonsága érdekében. A szakértők szerint a Wikipédia valószínűleg ebbe a kategóriába kerülhet, mivel a törvény célja, hogy a legmagasabb kockázatú szolgáltatásokat célozza meg, ahol a felhasználók káros tartalmakkal találkozhatnak.

A Wikimedia Alapítvány aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a törvények túl homályosan vannak meghatározva, és így „jelentős kockázatot” jelentenek arra, hogy a Wikipédia is a „1. kategóriába” kerüljön. Ha ez bekövetkezne, az önkéntesek számára komoly következményekkel járhat, mivel a törvény kényszerítené őket, hogy azonosítsák magukat, ami adatvédelmi problémákhoz, zaklatáshoz, vagy akár peres eljárásokhoz is vezethet. Rebecca MacKinnon, a Wikimedia Alapítvány globális képviseletének alelnöke is hangsúlyozta, hogy az önkéntesek adatainak gyűjtése nemcsak a magánéletüket veszélyeztetné, hanem a Wikipédiához való hozzájárulás iránti kedvüket is csökkentené, különösen, ha a téma érzékeny vagy vitatott.

Fontos megjegyezni, hogy a Wikimedia Alapítvány nem a törvény általános kihívására készül, hanem a „Kategorizálási Szabályozás” azon részeire, amelyek meghatározzák, hogy az Ofcom mely weboldalakat kötelezheti a legszigorúbb előírások betartására. Azt állítják, hogy a jelenlegi meghatározások nemcsak a Wikipédia túlzott szabályozásához vezethetnek, hanem egyes olyan platformok kihagyásához is, amelyeknek valóban szigorúbb szabályok alatt kellene működniük.

Phil Bradley-Schmieg blogbejegyzésében kiemelte, hogy a szabályozások nemcsak a Wikipédia „alacsony kockázatú” szolgáltatásait érinthetik, hanem sok olyan weboldalt is, amelyekkel kapcsolatban a brit társadalom aggályokat fogalmaz meg, például a nőgyűlölő gyűlöletoldalak esetében. Az Alapítvány hangsúlyozza, hogy az önkéntesek már eddig is hatékonyan távolították el a káros tartalmakat a platformról. Az önkéntesek munkája különösen fontos volt a 2024-es southporti gyilkosságok után, amikor éjt nappallá téve igyekeztek megbízható és semleges információkat nyújtani.

A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a Wikimedia Alapítványnak nehéz dolga lesz a bíróság előtt, mivel a jogszabályok kihívása általában bonyolult és nagy terhet ró a felperesre. Az Ofcom még nem kategorizálta a szolgáltatásokat, de már információt kért számos weboldaltól, beleértve a Wikipédiát is, és várja a válaszokat. A Wikimedia Alapítvány tehát nemcsak a Wikipédiáért, hanem a szabad szólás és az önkéntesek biztonsága érdekében is harcol a jogi utakon.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c62j2gr8866o