Holdpor érkezett Kínából az Egyesült Királyságba, amely ritkább a goldnál
A legújabb hírek szerint a Holdról származó kőzetminták, amelyeket közel 50 év elteltével hoztak vissza a Földre, megérkeztek az Egyesült Királyságba, és a Kínai Űrügynökségtől kapták kölcsön. Ezek a apró szemcsék most egy szigorúan őrzött létesítményben, Milton Keynes-ben találhatóak, ahol a tudósok már alig várják, hogy tanulmányozhassák őket. Prof. Mahesh Anand, az Egyesült Királyság egyetlen tudósa, aki hozzáférést kapott ehhez a rendkívül ritka anyaghoz, a Holdport úgy jellemzi, mint „több mint aranyport”. Az őszinte izgalommal és megtiszteltetéssel beszél arról, hogy a világon senki más nem férhetett hozzá a kínai mintákhoz, így ez a lehetőség különösen nagy megtiszteltetés számára.
A kutatók célja, hogy a minták elemzésével válaszokat találjanak a Hold keletkezésére vonatkozó alapvető kérdésekre, illetve a Föld korai éveivel kapcsolatos elméletek megerősítésére. A kutatók úgy vélik, hogy a Hold a Földdel egy Mars méretű bolygó ütközése során keletkezett törmelékből alakult ki, amely 4,5 milliárd évvel ezelőtt történt. A mintákat a Kínai Űrügynökség a 2020-as Chang’e 5 űrmisszió keretében gyűjtötte be, amely egy vulkáni területen, a Mons Rümker nevű helyszínen landolt. A robotkar segítségével 2 kg anyagot gyűjtöttek össze, amelyet egy kapszulában hoztak vissza a Földre, ahol az belső Mongóliában landolt. Ez volt az első sikeres holdmintavétel a Szovjetunió 1976-os küldetése óta, és ezzel Kína a világ űrversenyének élvonalába került.
A globális együttműködés hagyományait követve Kína most először biztosított hozzáférést hét nemzetközi kutatónak, lehetővé téve számukra, hogy új felfedezéseket tegyenek. Prof. Anand a múlt héten egy fényűző ceremónián vette át a mintákat Pekingben, ahol orosz, japán, pakisztáni és európai kollégákkal találkozott. Elmondta, hogy szinte egy párhuzamos univerzumban érezte magát, ahol Kína messze előttünk jár az űrprogramokba történő befektetés terén. A legértékesebb rakományt a lehető legbiztonságosabb helyen, a kézipoggyászában hozta vissza az Egyesült Királyságba.
A Milton Keynes-i Open University laboratóriumában, ahová a mintákat hozta, különös figyelmet fordítanak a tisztaságra. A laboratórium belépése előtt a látogatóknak ragacsos szőnyegeken kell átlépniük, hogy megtisztítsák a cipőiket, majd műanyag kesztyűt, köpenyt, hajhálót és kapucnit kell viselniük. Az ilyen szigorú intézkedések célja, hogy megakadályozzák a szennyeződéseket, mivel ha a földi anyagok keverednek az extra-terresztriális szemcsékkel, az tönkreteheti a kutatás eredményeit.
Prof. Anand egy sor széf előtt áll, ahol egy zárható tasakból három kis tartályt vesz elő, amelyek mérete egy nyaklánc tárolására elegendő. Minden tartályban egy átlátszó ampulla található, amelynek alján sötétszürke por található – ez a Hold pora. Bár a megjelenése egyszerűnek tűnhet, a tudós számára lenyűgöző, hogy ez az anyag mekkora kozmikus utazáson ment keresztül. Prof. Anand hangsúlyozza, hogy a rendelkezésükre álló 60 mg elegendő ahhoz, hogy hosszú éveken át foglalkozzanak vele, hiszen a csapatuk a mikroszkopikus anyagok vizsgálatára specializálódott.
A laboratórium másik részén Kay Knight technikus lesz az első, aki ténylegesen dolgozik a mintákon, amikor az ampullákat megnyitják. Kay 36 éve vág és őröl különböző kőzetdarabokat, de ez lesz az első alkalom, hogy a Hold felszínéről származó anyaggal foglalkozik. Izgalmát nem tudja titkolni, de a minták mennyisége miatt kissé ideges is. A minták előkészítése után két másik laborba kerülnek, ahol különböző gépeket használnak majd az anyagok elemzésére.
A kutatócsapatnak egy éve van a kutatás befejezésére, és várhatóan a minták elemzése során jelentős mennyiségű anyag elpusztul. Ez a kutatás azonban nem áll meg a Chang’e 5 misszió után. Kína már további terveket is dédelget, hiszen a 2024-es Chang’e 6 küldetés keretében az első mintákat hozták vissza a Hold túlsó oldaláról, amely a mélyen titokzatos vulkáni lávafolyásokról is tanúskodhat.
Prof. Anand reméli, hogy ez a kezdet egy hosszú távú együttműködésnek Kína és a nemzetközi tudósok között. Elmondása szerint sokan karrierjüket az Apollo missziók során visszahozott minták tanulmányozására építették, és úgy véli, hogy ez egy nagyszerű hagyomány, amelyet folytatni érdemes. Kifejezte, hogy reméli, hogy más országok is követik Kína példáját a nemzetközi együttműködés érdekében az űrkutatás terén.
Ezeket is érdemes megnézni
Svéd város pénzbírságot kapott környezetvédelmi célok elmaradása miatt
Tagscherer szerepe a kortárs magyar művészetben
