Holdpor érkezett Kínából az Egyesült Királyságba, értékesebb a goldnál

Az első holdkőminták, amelyeket 50 év után hoztak vissza a Földre, megérkeztek az Egyesült Királyságba, mégpedig Kínából kölcsönbe. Ezek a parányi porszemcsék most egy biztonságos helyen, egy szigorúan őrzött létesítményben találhatók Milton Keynesben. A professzor, Mahesh Anand, aki az Egyesült Királyságban egyedüliként kapott hozzáférést ehhez a rendkívül ritka anyaghoz, a mintákat „aranyport” meghaladóan értékesnek nevezte. „Senki a világon nem férhetett hozzá Kína mintáihoz, így ez egy hatalmas megtiszteltetés és óriási kiváltság” – mondta.

Anand professzor csapata reméli, hogy a porszemcsék megőrizzék a Hold keletkezésével és a Föld korai éveivel kapcsolatos alapvető kérdésekre adott válaszokat. A mintákban olyan bizonyítékok találhatóak, amelyek alátámaszthatják a tudósok elméletét, miszerint a Hold a Földet egy Mars méretű bolygóval való ütközése során keletkezett, körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt. Kína a 2020-as Chang’e 5 űrmissziója során gyűjtötte be a köveket, amikor azok a Mons Rümker nevű vulkáni területen landoltak. Egy robotkar fúrt a talajba, hogy összegyűjtsön 2 kilogramm anyagot, amelyet egy kapszulában hoztak vissza a Földre, és amely belső Mongóliában landolt. Ez volt az első sikeres holdmintavétel a Szovjetunió 1976-os küldetése óta, és Kínát a legújabb űrverseny élvonalába emelte.

Most, a világűrkutató tudósok közötti hosszú hagyományos együttműködés keretében, Kína először biztosított hozzáférést hét nemzetközi kutató számára a mintákhoz, lehetővé téve új felfedezések tételét. A kis vialák professzor Anand számára egy fényűző ceremónia keretében kerültek átadásra Pekingben, ahol találkozott orosz, japán, pakisztáni és európai kollégákkal. „Úgy éreztem, mintha egy párhuzamos univerzumban lennék – Kína nagyon előrébb tart a világűr-programokra való befektetéseik tekintetében” – mondta. A professzor a legbiztonságosabb módon visszatért az Egyesült Királyságba, a drága rakományt a kézipoggyászában hozta.

A Milton Keynes-i Open University laboratóriumában, ahova megérkezett, először különféle védőfelszereléseket kellett felvennünk: műanyag kesztyűt, köpenyt, hajhálót és kapucnit. A magas biztonságú helyiségben a tisztaság elengedhetetlen ahhoz, hogy elkerüljük a szennyeződést. Ha a földi anyag keveredik a földönkívüli porszemcsékkel, az végleg tönkreteheti a minták elemzését. A professzor az egyik széf előtt térdelve óvatosan kinyit egyet, és kihúz egy ziplock zsákot, amelyben három, ékszertartó méretű edény található. Mindegyikben egy átlátszó vialát találunk, amelynek alján sötétszürke por található. Ez a holdpor. Külsőre talán nem tűnik különlegesnek, de figyelembe véve a kozmikus utazását, valóban lenyűgöző.

Anand professzor szerint a laboratóriumuknak nem is szüksége van több mint 60 milligrammra, hiszen a kicsi mennyiség is hatalmas lehetőségeket rejt magában. „Itt a kicsi hatalmas. Higgyék el, ez elegendő ahhoz, hogy éveken át elfoglaljon minket, mivel mi a mikroszkopikus anyagokkal foglalkozunk” – tette hozzá. A laboratóriumban Kay Knight technikus lesz az első, aki ténylegesen dolgozni fog a mintákon, amikor a vialákat kinyitják. 36 éve vág és őröl különböző kőzetdarabokat, de ez lesz az első alkalom, hogy a Hold felszínéről származó anyaggal dolgozik. „Hihetetlenül izgatott vagyok” – mondta, miközben megmutatta, hogyan vág meteorokat gyémántpengével. „De ideges is vagyok – nem sok minta áll rendelkezésre, és nem igazán lehet újabbat szerezni. Nagy tétje van ennek” – tette hozzá.

A minták előkészítése után két további laboratóriumba kerülnek. Az egyikben egy gépet láthatunk, amely egy bonyolult cső- és szelep-hálózattal van felszerelve. Sasha Verchovsky technikus már az 1990-es évek óta építi ezt a berendezést. Megmutatta a kis hengert, ahol a porszemcséket 1400 °C-ra lehet melegíteni, ezzel segítve a szén, nitrogén és nemes gázok kinyerését. Ez teljesen egyedi, és ez is az egyik oka annak, hogy Anand professzor úgy véli, az ő laboratóriumuk lett kiválasztva a ritka minták befogadására. James Malley kutatási technikus azt a gépet működteti, amely képes megállapítani, hogy mennyi oxigén található a porszemcsékben. „El fogom találni a szemcsét a tálcán egy lézerrel” – mondta, miközben megmutatta, mi történik, amikor a gép működik. „El fog kezdeni világítani, és látható lesz, ahogy belülről megolvad” – tette hozzá. A csapatnak egy éve van a kutatás befejezésére. A kutatások végén valószínűleg a minták elpusztításával zárják le a folyamatot. Kína azonban továbbfejlődött a Chang’e 5 küldetés óta, és 2024-ben a Chang’e 6 indítása során visszahozta az első mintákat a Hold túlsó oldaláról, amely egy mélyen rejtélyes hely, ahol hosszú ideje csendben lévő vulkáni lávafolyások nyomaira bukkanhatnak. „Nagyon remélem, hogy ez egy hosszú távú együttműködés kezdete a Kína és a nemzetközi tudósok között” – mondta Anand professzor. „Sokan közülünk az Apollo-missziók által visszahozott mintákon építették karrierjüket, és úgy gondolom, hogy ez egy fantasztikus hagyomány, amelyet követni kell. Remélem, más országok is követik a példánkat” – tette hozzá.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c4g3krykxypo