Miért számolják a tudósok a mikroszkopikus tengeri élőlényeket az űrből?
A tudósok új kutatási eredményei alapján a tengervíz színének finom eltérései lehetővé teszik, hogy a szakértők az Antarktiszon élő apró, de rendkívül fontos tengeri élőlényeket, az antarktikai krilleket, az űrből számolják meg. Az antarktikai krill, amely mindössze néhány centiméter hosszú, a Föld egyik legbőségesebb és legfontosabb állatfaja. Ezek az apró lények alapvető szerepet játszanak az óceáni ökoszisztémákban, hiszen számos tengeri állat, például bálnák, pingvinek, fókák és tengeri madarak táplálkoznak velük. Azonban a természetvédelmi tudósok aggasztónak találják, hogy a halászat és a klímaváltozás kedvezőtlen hatással lehet a krillek állományára, így új módszerek kidolgozására van szükség a monitoringjukhoz.
Rod Downie, a WWF-UK (World Wildlife Fund) fő sarkvidéki tanácsadója hangsúlyozta, hogy az antarktikai krill a Déli-óceán szuperhőse, akik bár aprók, rendkívüli tengeri életet tartanak fenn. Hozzátette, hogy a klímaváltozás és a fenntarthatatlan halászat komoly veszélyt jelent számukra. A Strathclyde Egyetem, a WWF és a Brit Antarktiszi Kutatóintézet (BAS) kutatói egy új módszert dolgoznak ki, amely lehetővé teszi, hogy műholdak segítségével meghatározzák, mennyi krill található az Antarktisz körüli óceánban. A kutatás kulcsa abban rejlik, hogy a tengervíz mennyi fényt nyel el, ami a krillek számától függ.
Dr. Cait McCarry, a Strathclyde Egyetem kutatója, nemrég tért vissza egy antarktikai expedícióról, ahol krilleket gyűjtött a fényelnyelés mérésére. Elmondása szerint a kutatás kezdetén tengervizet használtak, majd hozzáadtak egy krillet, és megmérték, mennyi fényt nyel el a víz. Ezután újabb krillet adtak hozzá és újra méréseket végeztek. A kutatók szerint a krillek sűrűségének színváltozása lehetővé teszi, hogy a műholdak segítségével pillanatképeket készítsenek a krill populációról, így nyomon követhetik őket az űrből.
A krill táplálékul szolgál a legnagyobb tengeri állatok számára, például a hatalmas bálnák számára, amelyek több ezer kilométeres migrációt tesznek meg az Antarktiszra, hogy táplálkozzanak velük. Ezen kívül a krill az egészséges óceán alapját képezi, egyfajta önfenntartó ciklus részeként: a bálnák krilleket esznek, a krillek pedig a tengeri jégen élő mikroszkopikus növényeket fogyasztják, amelyek a növekedésük során szén-dioxidot nyelnek el. Amikor a bálnák ürítenek (nagy mennyiségben), az tápanyagokat biztosít a klímát hűtő tengeri növények számára.
Mindazonáltal a globális felmelegedés következtében emelkedő óceáni hőmérsékletek aggasztó hatással lehetnek erre a ciklusra, és a krillek sebezhetővé válhatnak. Downie úr úgy véli, hogy sürgősen jobban kell kezelni a halászatot, és meg kell védeni a krill élőhelyeit egy tengeri védett területekből álló hálózat keretein belül. A kutatás célja, hogy új eszközöket biztosítson a krill védelmére és megfigyelésére, ezzel elősegítve e létfontosságú faj megóvását. A krill megőrzése nemcsak a tengeri élővilág, hanem a globális ökoszisztéma szempontjából is kiemelten fontos feladat, amelynek megoldása sürgetőbb, mint valaha.
Ezeket is érdemes megnézni
Xi igazi kihívása nem Trump kereskedelmi háborúja
A legnagyobb magyar földrengés hatása a társadalomra és a tudományra
