
USA és Kína készen áll a tarifák megvitatására – ki enged előbb?
A közeljövőben Svájcban kezdődnek meg a kereskedelmi tárgyalások az Egyesült Államok és Kína között. Az eseményre nem csupán a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok miatt van szükség, hanem azért is, mert az elmúlt hónapokban jelentős feszültségek alakultak ki a két gazdaság között. Donald Trump amerikai elnök áprilisban 145%-os vámot vetett ki Kínai árukra, amelyre Kína 125%-os válaszvámot reagált. Ezen intézkedések következtében a két ország közötti kereskedelem drámai mértékben csökkent, ami aggasztó következményekkel járhat a globális gazdaság számára.
A kérdés most az, hogy vajon ki fog először engedni a vámok terén. A BBC északi-amerikai és ázsiai szakújságírói, Bernd Debusmann és Tessa Wong, alaposan elemezték az Egyesült Államok és Kína lépéseit a tárgyalások előtt. Az elemzésük rávilágít arra, hogy mindkét fél számára rendkívül fontos a tárgyalások sikeressége, és hogy a jövőbeli kereskedelmi kapcsolatok alapjait most rakják le.
A kereskedelmi tárgyalások körüli feszültség nemcsak a két ország politikai és gazdasági viszonyaira, hanem a globális piacokra is hatással van. A kereskedelmi háború kihat a vállalatok működésére, a munkahelyek számának alakulására, és a fogyasztói árakra is. A Trump-adminisztráció által bevezetett vámok különösen érzékenyen érintették az agrárszektort, ahol a mezőgazdasági termelők komoly nehézségekkel néznek szembe a magas vámok miatt. A gazdasági elemzők attól tartanak, hogy a kereskedelmi feszültségek tovább növekedhetnek, ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre.
A helyzetet bonyolítja, hogy az Európai Unió is figyelemmel kíséri a tárgyalásokat, Ursula von der Leyen, az EU bizottsági elnöke, figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy egyes esetekben további ellentételező intézkedésekre lehet szükség, ha a tárgyalások nem hoznak eredményt. Az EU már most is érintett a kereskedelmi feszültségekben, mivel az amerikai vámok az európai termékek versenyképességét is csökkenthetik.
Eközben a világ más részein is zajlanak események, amelyek kihatnak a globális politikai és gazdasági helyzetre. A közelmúltban például több nemzetközi diákot és diplomát tartóztattak le, akik részt vettek a Gázai háború elleni tüntetéseken. Ezek az események rávilágítanak arra, hogy a politikai feszültségek nemcsak a kereskedelemben, hanem a társadalmi mozgalmakban is megjelennek.
Közben a világ vezetői is reagáltak a legfrissebb eseményekre, például a lengyelországi zsidó holokauszt-túlélők, akik részt vettek az éves „Élet Menete” rendezvényen, amely 80 évvel a tábor felszabadítása után zajlott. Emellett a nemzetközi közösség is megemlékezett a 88 éves korában elhunyt Ferenc pápáról, akinek halála sokakat megérintett világszerte.
A kereskedelmi feszültségek mellett más problémák is felmerültek, például az opioid-válság az Egyesült Államokban, amely évről évre egyre súlyosabbá válik. A helyzetet bonyolítja, hogy a Trump-adminisztráció alatt az Egyesült Államok katonai támogatása Ukrajnának visszaesett, ami további kihívásokat jelent a régió stabilitása szempontjából.
A közeljövő tárgyalásai tehát nem csupán az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi helyzetet alakíthatják, hanem a globális politikai és gazdasági tájat is formálhatják. A figyelem most a svájci tárgyalásokra irányul, ahol a jövőbeli kereskedelmi kapcsolatok sorsa dőlhet el. Az eredmények hatása messze túlmutathat a két ország határain, és a globális gazdaság jövőjét is befolyásolhatja.

