Xi igazi kihívása nem Trump kereskedelmi háborúja

Donald Trump neve sokakban és kereskedelmi vásárokon Kínában inkább nevetést vált ki, mintsem félelmet. A kínai kereskedők körében a 145%-os vámok nem keltettek aggodalmat, sőt, egy online nacionalista közösség meglehetősen szatirikus mémeket és videókat készített, amelyekben egy mesterséges intelligencia által generált Trump, az alelnök JD Vance és Elon Musk is feltűnik, amint lábbeliket és iPhone-okat szerelnek össze. Kína nem mutatja a gazdasági fájdalommal szembeni félelmet, s Xi Jinping elnök világossá tette, hogy Peking nem hátrál meg. „Több mint 70 éve Kína mindig is önállóságra és kemény munkára támaszkodott a fejlődés érdekében… soha nem támaszkodott senki ajándékaira, és nem fél semmiféle ésszerűtlen elnyomástól” – nyilatkozta az elnök. Xi magabiztossága részben abból fakadhat, hogy Kína ma már sokkal kevésbé függ az Egyesült Államoktól, mint egy évtizeddel ezelőtt.

A valóság azonban az, hogy Trump vámpolitikája olyan meglévő feszültségekre hat, amelyek már így is jelen vannak Kína gazdaságában, amely egyre inkább küzd a lakáspiaci válsággal, a növekvő munkanélküliséggel és az öregedő népességgel. A kínaiak egyszerűen nem költenek annyit, amennyit a kormányzat szeretne. Xi 2012-ben hatalomra került azzal az álommal, hogy egy megújult Kínát épít, most azonban ez az álom komoly kihívásokkal néz szembe, nemcsak az amerikai vámok miatt. A kérdés az, hogy vajon Trump vámjai megakadályozzák-e Xi gazdasági álmainak megvalósulását, vagy képes lesz-e a létező akadályokat lehetőségekké alakítani.

Kína 1,4 milliárd fős népessége elvileg hatalmas belföldi piacot jelent. Azonban a helyzet az, hogy a lakosság nem hajlandó költeni, amíg a gazdasági kilátások bizonytalanok. Ez nem a kereskedelmi háború következménye, hanem a lakáspiaci összeomlás következménye. Sok kínai család az életük összes megtakarítását ingatlanokba fektette, hogy aztán az árak drámaian csökkenjenek az elmúlt öt évben. A lakásfejlesztők továbbra is építkeztek, miközben a piac összeomlott. A szakértők szerint Kína teljes népessége nem is tudná megtölteni az üres lakásokkal teli országot. Két évvel ezelőtt a Kínai Statisztikai Hivatal volt helyettes vezetője, He Keng, elismerte, hogy a legextrémebb becslések szerint most elegendő üres lakás van 3 milliárd ember számára.

Kína tartományait járva üres projektek tucatjaival találkozhatunk – felhőkarcolók sorai, amelyeket „szellemvárosoknak” neveznek. Vannak olyan ingatlanok is, amelyek már berendezésre kerültek, a kertek szépen parkosítva, a függönyök az ablakoknál, látszólag új otthont ígérve. De csak éjszaka, amikor nem égnek a fények, lehet észlelni, hogy ezek a lakások üresek. Egyszerűen nincs elég vevő, hogy lépést tartson a megépített ingatlanokkal. A kormány öt évvel ezelőtt lépett fel, hogy korlátozza a fejlesztők hitelfelvételi lehetőségeit. A lakásárakra és ezzel együtt a fogyasztói bizalomra gyakorolt hatás azonban már megtörtént, és az elemzők februári Reuters-felmérés alapján 2,5%-os csökkenést valószínűsítenek az ingatlanárakban az idén.

Az ingatlanárak mellett a középosztálybeli kínai családok aggódnak amiatt is, hogy a kormány tud-e nyugdíjat biztosítani számukra. Az elkövetkező évtizedben körülbelül 300 millió ember, akik jelenleg 50-60 évesek, elhagyja a munkaerőpiacot. A Kínai Tudományos Akadémia 2019-es becslése szerint a kormány nyugdíjalapja 2035-re kifogyhat a pénzből. Emellett aggodalomra ad okot, hogy a gyermekeik és unokáik munkát tudnak-e találni, mivel milliók küzdenek az álláskereséssel. A hivatalos adatok szerint a 16-24 éves korosztályban a városi területeken több mint ötödük munkanélküli.

A helyzet az, hogy Kína nem tudja egyszerűen átállítani a termelést az Egyesült Államoknak való eladások helyett a belföldi vásárlókra. „A gazdaságra nehezedő nyomás miatt valószínűtlen, hogy a belföldi fogyasztás rövid távon jelentősen bővülhet” – mondja Nie Huihua professzor a Renmin Egyetemen. A belföldi kereslet helyettesítése az exporttal időt igényel. Zhao Minghao professzor, a Fudan Egyetem Amerikai Tanulmányok Központjának helyettes vezetője szerint Kína nem táplál magas elvárásokat a Trump-adminisztrációval folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban. „A valódi csatatér a kínai belpolitikai intézkedések kiigazítása, például a belföldi kereslet növelése” – mondja.

A kormány a lassuló gazdaság megújítása érdekében milliárdokat jelentett be gyermekgondozási támogatásokra, a bérek növelésére és a fizetett szabadságok javítására. Emellett bevezetett egy 41 milliárd dolláros programot, amely kedvezményeket kínál fogyasztási cikkekre és elektromos járművekre, hogy ösztönözze a lakosság költekezését. Zhang Jun professzor, a Fudan Egyetem közgazdaságtan tanszékének vezetője azonban úgy véli, hogy ez nem „fenntartható”. „Hosszú távú mechanizmusra van szükség” – mondja. „Növelnünk kell a lakosság diszkrecionális jövedelmét.” Ez Xi számára sürgető. Az a jólét, amelyet 13 évvel ezelőtt ígért, nem vált valóra. Xi tisztában van azzal is, hogy Kínának van egy elkeseredett fiatal generációja, amely aggódik a jövője miatt, ami a Kommunista Párt számára nagyobb problémákat okozhat: tüntetések vagy zavargások.

A Freedom House Kínai Dissent Monitorának jelentése szerint az anyagi sérelmekkel kapcsolatos tüntetések száma az utóbbi hónapokban meredeken megnőtt. Mivel minden tüntetést gyorsan elfojtanak és cenzúráznak a közösségi médiában, valószínűtlen, hogy ez komoly veszélyt jelentene Xi számára egyelőre. „Csak akkor, amikor az ország jól teljesít és a nép is jól él, akkor mindenki jól élhet” – mondta Xi 2012-ben. Ez az ígéret akkor hangzott el, amikor Kína gazdasági felemelkedése megállíthatatlannak tűnt. Most azonban a helyzet bizonytalanná vált.

Kína az elmúlt évtizedben óriási előrelépéseket tett a fogyasztási elektronika, az akkumulátorok, az elektromos járművek és a mesterséges intelligencia területén, ahogy a fejlett gyártásra helyezte a hangsúlyt. A DeepSeek chatbot és a BYD, amely tavaly megelőzte a Teslát, hogy a világ legnagyobb

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cpq7y8vl55yo