A Nyugat szerepe Oroszország háborús finanszírozásában Ukrajna ellen

Oroszország továbbra is milliárdokat keres fosszilis energiahordozók exportjával a nyugati országok felé, ami hozzájárul a Ukrajna elleni teljes körű invázió finanszírozásához, amely már a negyedik évében jár. A 2022 februári invázió kezdete óta Oroszország több mint háromszor annyi pénzt keresett az energiaexportból, mint amennyit Ukrajna a szövetségeseitől kapott támogatásként. A BBC által elemzett adatok alapján Ukrajna nyugati szövetségesei többet költöttek orosz energiaforrásokra, mint amennyit Ukrajnának nyújtottak segítségként. A kampányolók szerint a nyugat-európai és észak-amerikai kormányoknak többet kellene tenniük annak érdekében, hogy megakadályozzák az orosz olaj és gáz háborús célú felhasználását.

A fosszilis energiahordozók értékesítéséből származó bevételek kulcsszerepet játszanak Oroszország háborús gépezeteinek fenntartásában. Az olaj- és gázszektor a költségvetés közel egyharmadát, valamint az exportok több mint 60%-át teszi ki. Az inváziót követően Ukrajna szövetségesei szankciókat vezettek be az orosz energiahordozókra. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság betiltotta az orosz olaj és gáz importját, míg az EU a tengeri szállítású orosz nyersolaj importját tiltotta be, de a gázszállítást nem. Ennek ellenére 2023 májusára Oroszország már 883 milliárd eurónál (973 milliárd dollár) több bevételt könyvelhetett el fosszilis energiahordozók exportjából, amelyből 228 milliárd eurót a szankciókat bevezető országoktól szerzett, a Központi Energia- és Tiszta Levegő Kutató Központ (CREA) adatai szerint.

A legnagyobb részesedés, 209 milliárd euró az EU tagállamaitól származott. Az EU államai továbbra is közvetlenül importálták a vezetékes gázt Oroszországból, egészen addig, amíg Ukrajna 2025 januárjában le nem állította a tranzitot. Orosz nyersolaj továbbra is érkezik Magyarországra és Szlovákiába, míg a gáz mennyisége is növekszik, különösen Törökországon keresztül. A CREA adatai szerint a gáz mennyisége 2025 januárjában és februárjában 26,77%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Magyarország és Szlovákia is továbbra is kap orosz vezetékes gázt Törökországon keresztül.

A nyugati szankciók ellenére 2024-re az orosz fosszilis energiahordozókból származó bevételek mindössze 5%-kal csökkentek a 2023-as évhez képest, míg az export mennyisége 6%-kal esett vissza. Az előző évben a nyersolaj exportból származó orosz bevételek 6%-kal növekedtek, míg a vezetékes gázból származó bevételek 9%-kal emelkedtek. Orosz becslések szerint a gázexportok Európába 2024-ben akár 20%-kal is növekedtek, a folyékony földgáz (LNG) exportok pedig rekord szintet értek el. Jelenleg Oroszország LNG exportjának fele az EU-ba irányul.

Kaja Kallas, az EU külpolitikai vezetője elmondta, hogy az unió nem alkalmazta a legszigorúbb szankciókat az orosz olajra és gázra, mert egyes tagállamok félnek a konfliktus eszkalálódásától, és mert a vásárlás rövid távon olcsóbb. Az LNG importok nem szerepelnek az EU által jóváhagyott legújabb, 17. szankciós csomagban, de egy ütemtervet fogadtak el az összes orosz gázimport leállítására 2027 végére.

Az adatok azt mutatják, hogy Oroszország fosszilis energiahordozók értékesítéséből származó bevételei folyamatosan meghaladják Ukrajna szövetségeseitől kapott támogatásokat. A nyugati kormányok szándékai gyakran ütköznek a fosszilis tüzelőanyagok iránti kereslettel, ami megnehezíti az orosz háborús finanszírozás korlátozását. Mai Rosner, a Global Witness kampánycsoport vezetője szerint sok nyugati döntéshozó attól tart, hogy az orosz energiahordozók importjának csökkentése magasabb energiaárakat eredményezne. Az orosz nyersolaj egy része harmadik országokban, az úgynevezett „finomító kiskapukon” keresztül kerül a nyugati piacokra. A CREA három „mosodai finomítót” azonosított Törökországban és három Indiában, amelyek orosz nyersolajat dolgoznak fel.

A kampányolók és szakértők szerint a nyugati kormányoknak rendelkezésre állnak azok az eszközök és lehetőségek, amelyekkel megakadályozhatják az olaj- és gázbevételek áramlását a Kremlhez. Vladimir Milov, Oroszország korábbi helyettes energiaügyi minisztere, aki most Putyin elkötelezett ellenfele, azt állítja, hogy a kereskedelmi szankciók, különösen az Oroszországra vonatkozó olajár-korlát, amelyet a G7-es országcsoport fogadott el, nem működnek. Szerinte a szankciókat szigorúan be kellene tartani, különösen azokat, amelyek a „shadow fleet” tankereket érintik.

A szakértők hangsúlyozzák, hogy az orosz LNG exportok nyugati piacon való betiltása és a finomító kiskapuk megszüntetése kulcsfontosságú lépések lennének a nyugati országok orosz fosszilis energiahordozóktól való függetlenedésében. Az uniós szakértők szerint viszonylag könnyen lemondhatnának az orosz LNG importokról, mivel 2024-ben az EU teljes LNG fogyasztásának mindössze 5%-a származott Oroszországból.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cdxk454kxz8o