Apple növeli India gyárépítési reményeit, de egy amerikai-kínai megállapodás mindent keresztülhúzhat

India régóta dédelgetett álma, hogy a világ gyárává váljon, most egy újabb kihívással néz szembe, miután Washington és Peking bejelentette a kereskedelmi kapcsolatok „újjáalakítását”. A múlt héten Donald Trump elnök hirtelen csökkentette a Kínára kirótt vámokat 145%-ról 30%-ra, míg Indiára vonatkozóan ez 27% maradt. Az egyezség, amely Svájcban született meg, súlyosan érintheti Delhi ambícióit, miszerint átveheti Kína szerepét, mint a globális gyártóközpont. Ajay Srivastava, a Global Trade Research Institute (GTRI) munkatársa úgy véli, hogy a Kínából Indiába irányuló gyártási befektetések lelassulhatnak vagy akár vissza is térhetnek Kínába. „India alacsony költségű összeszerelő üzemei talán életben maradnak, de az értéknövelt növekedés veszélyben van” – tette hozzá.

A helyzet éles ellentétben áll Delhi múlt havi lelkesedésével, amikor az Apple bejelentette, hogy az Egyesült Államokba szánt iPhone-ok gyártásának nagy részét Kínából Indiába helyezi át. Ezt a lépést még mindig megtehetik, annak ellenére, hogy Trump elnök azt mondta Tim Cooknak, az Apple vezérigazgatójának, hogy ne építsenek Indiában, mivel az „a világ legmagasabb vámú országai közé tartozik”. Shilan Shah, a Capital Economics közgazdásza úgy véli, India jól pozicionált ahhoz, hogy alternatívát nyújtson Kínának az Egyesült Államok számára, különösen a közeljövőben. Rámutatott, hogy India exportjainak 40%-a olyan termékekből áll, amelyek Kínából is érkeznek.

Korai jelei voltak annak, hogy az indiai exportőrök máris lépést tettek a kínai gyártók által hagyott piaci rés kitöltésére. Az indiai gyártók körében végzett legutóbbi felmérés szerint az új exportmegrendelések 14 éves csúcsra emelkedtek. A japán Nomura brókercég is növekvő „anecdotal evidence”-re hívta fel a figyelmet, amely szerint India a „kereskedelmi elterelés és az alacsony és közepes technológiájú gyártás ellátási láncának elmozdulásából” győztesként kerülhet ki, különösen az elektronikai, textilipari és játékgyártási szektorokban.

Néhány elemző úgy véli, hogy a Peking és Washington közötti kereskedelmi „újjáalakítás” ellenére a Kína és az Egyesült Államok közötti stratégiai szétválás hosszú távon India számára kedvező lehet. Narendra Modi kormánya egyre nyitottabbá válik a külföldi vállalatok számára, miután évekig védekező politikát folytatott, ami segítheti az indiai gazdaság fejlődését. India és az Egyesült Államok jelenleg egy kereskedelmi megállapodáson dolgozik, amely a harmadik legnagyobb ázsiai gazdaságot kedvező helyzetbe hozhatja a „Kína-exodus” kihasználásában, ahogyan a globális cégek műveleteiket áthelyezik az ellátási láncok diverzifikálása érdekében.

India nemrég kereskedelmi megállapodást írt alá az Egyesült Királysággal, amely drasztikusan csökkentette a vámokat olyan védett szektorokban, mint a whiskey és az autók. Ez betekintést nyújt abba, hogy milyen engedményeket kínálhat Delhi Trumpnak a folyamatban lévő India-Egyesült Államok kereskedelmi tárgyalások során. Azonban ezt az optimizmust számos okból érdemes mérsékelni. A legfőbb probléma, hogy Kína már ismét versenyben van, és a cégek nem zárják ki más ázsiai versenytársakat sem, például Vietnámot, amely továbbra is a figyelem középpontjában áll.

A Nomura közgazdászai arra figyelmeztetnek, hogy India számára elengedhetetlen, hogy a vámokkal kapcsolatos előnyöket komoly üzleti környezetet támogató reformokkal egészítse ki. A nehéz üzleti környezet hosszú ideje frusztrálja a külföldi befektetőket, és megakadályozza India gyártási növekedését, amelynek részesedése a bruttó hazai termékben (GDP) az elmúlt két évtizedben körülbelül 15%-on stagnált. A Modi-kormány erőfeszítései, például a Gyártásra Közvetlenül Ösztönző (PLI) program, csak korlátozott sikereket értek el e szám növelésében.

A GTRI figyelmeztetése szerint a legnagyobb aggodalom India folyamatban lévő függősége Kínától az elektronikai termékekhez szükséges nyersanyagok és alkatrészek terén, amely korlátozza Delhi képességét arra, hogy teljes mértékben kihasználja az ellátási láncok elmozdulását. A szakértők hangsúlyozzák, hogy az Apple nyeresége az iPhone-ok gyártásából csak akkor nőhet, ha a telefonok nagyobb részét helyben állítják elő. Jelenleg az Apple az Egyesült Államokban eladott minden iPhone után több mint 450 dollár nyereséget könyvel el, míg India kevesebb mint 25 dollárt kap, még akkor is, ha a teljes, 1000 dolláros értéket indiai exportnak számítják.

A GTRI szerint az ilyen összeszerelő üzemek által létrehozott munkahelyek sem túl magas színvonalúak. A Nokia például 2007-ben gyárat alapított a dél-indiai Chennaiban, ahol a beszállítók együttműködtek, ám a mai okostelefon-gyártók többsége importálja az alkatrészeket, és inkább a vámok csökkentésére törekszik, mintsem hogy hazai ellátási láncokat építsenek ki.

Végül aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban is, hogy a kínai exportőrök megpróbálhatják Indiát az Egyesült Államokba irányuló termékek átirányítására használni. India nem tűnik elutasítónak ezzel az ötlettel, annak ellenére, hogy ez számos kockázatot hordoz. Az ország legfőbb gazdasági tanácsadója tavaly azt mondta, hogy India vonzza a kínai vállalatokat, hogy exportorientált gyárakat állítsanak fel, ezzel növelve a gyártási ipart – ami egyfajta elismerése annak, hogy saját iparpolitikájuk nem hozott eredményeket.

Mindezek alapján elmondható, hogy a címlapra kerülő bejelentések ellenére India még mindig messze van attól, hogy megvalósítsa gyártási ambícióit. „Csökkenteni kell a termelési költségeket, javítani a logisztikát és biztosítani a szabályozási bizonyosságot” – figyelmeztett Srivastava a döntéshozókat a közösségi médiában. „Legyünk világosak: ez az Egyesült Államok és Kína közötti újjáalakítás a kármentésről szól, nem pedig hosszú távú megoldásról. Indiának hosszú távra kell terveznie, különben kockáztatja, hogy háttérbe szorul.”

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cly34p1jwvgo